Ájulások fajtái

          Ájulás (collapsus): pillanatnyi tudatzavar vagy tartós eszméletvesztés.

Fehérarcú ájulás:  sápadt arc, gyenge érverés szédülés, majd eszméletlenség.

• Okai: ijedtség, ideget ért ütés, vérveszteség, rossz levegő.
• Teendőid: friss levegő biztosítása, a beteg lefektetése, láb megemelése, szoros ruházat meglazítása, vizet itatni vele
• Megelőzés: Ha szédülni kezd valaki ültesd le, fejét hajtsd a térdei közé, szorítsd lefelé és bíztasd, hogy nyomja felfele (az erőlködés következtében több vér kerül az agyba, megakadályozva az ájulást).

Piros arcú ájulás: arc szederjesen vörös, szédül, kapkodva lélegzik.

• Okai: fülledt meleg, hirtelen felhevülés.
• Teendőid: fektesd úgy, hogy feje testénél magasabban legyen. ruha meglazítása,borogatás, árnyék. Itass vele vizet, Juttasd mielőbb orvoshoz.

Eszméletlen embert NE itass!! (az ital a tüdejébe kerülve tüdőgyulladást, vagy fulladást okozhat).

Állatharapások, csípések:

Fő veszély a fertőzés.

Teendőid: a sebet gondosan fertőtlenítsd, kösd be, fordulj orvoshoz. Fennáll a veszettség veszélye (kutya, macska, róka, stb.). Az állatot lehetőleg zárd el, mert meg kell tudni, hogy veszett volt-e

Rovarcsípésnél fájdalomcsillapítás (ammóniás borogatás), kálcium bevitele(allergia ellen)

Sebellátás:

• tisztítsd meg a seb környékét (sebbenzin, alkohol, tiszta-, esetleg szappanos víz), a sebbe folyadék nem kerülhet!
• A felületet steril gézlappal itasd fel. A sebszéltől 1 cm-re kifele a seb környékét fertőtlenítsd jóddal (ha nem allergiás rá)
• A sebet steril gézlappal fedd és pólyával tekercseld át. Kisebb sérülésekre sebtapaszt is használhatsz.

(Cél: vérzéscsillapítás, kórokozók sebbe kerülésének meggátlása.)

Seb szabaddá tétele: Fájdalommentesen, minél kevesebb mozgatással.(sebbe égett ruhát ne tépd ki, vágd körül.)

Vérzések, vérzéscsillapítás (nyomókötés, nyomáspontok):

Verőeres (artériás) vérzés: a vér élénkpiros színű, erős sugárban, pulzálva elhagyja a sebfelszínt

teendők:

• A sérültet nyugalomba helyezni.
• A vérzést tápláló verőeret a seb és a szív között, kézzel elszorítani az artériás nyomásponton.
• Nyomókötést alkalmazni
• Fekvő sérült alsó végtagját polcold fel.
• Az eszméleténél lévő sérültet itasd.

Vivőeres vagy viszeres (vénás) vérzés:a vér folyamatosan folyik, színe sötétpiros.

• Teendőid: a sérült nyugalomba helyezése, a sebre nyomókötést helyezni.

Hajszáleres (kapilláris) vérzés: világospiros vér vékonyan szivárog a felszínre.

• Teendőid: sebellátás, fedőkötés.

Nyomókötést: a sebre steril gézlapot, erre több rétegből hajtogatott párnát helyezni, ezt szorosan pólyázva rögzíteni. A művelethez két személy szükséges (1.: nyomáspont elszorítása, 2.: kötöző). Fontos a gyorsaság (nyomáspont elszorítása), mert nagy lehet a vérveszteség (elvérzés). Átvérzés esetén a már meglévő fölé kell újabb pólyapárnát készíteni. A nyomókötés elkészülte után az érleszorítás megszüntetendő.

Nyomáspontok: felületes artériák, csontos alapon futnak, rajtuk az érverés érzékelhető (pulzus), megnyomva a vér nem tud továbbhaladni, csillapodik a vérzés.

Mentőhívás : az alábbi kérdések szerint tegyük meg a bejelentést:

1. Hol történt? (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetősége)
2. Mi történt? (a sérülés, rosszullét bekövetkezte: pl. összeesett, eszméletlen; szívbeteg fullad; magasból esett, gépkocsi elgázolta; motorkerékpárral fának ütközött, stb.)
3. Hány sérült, beteg van?
4. Milyen sérülés, panasz, tünet észlelhető? (pl. földön fekszik, lábát fájlalja; sápadt, verejtékes; fullad, nyugtalan, ajkai elkékültek; földön fekszik, görcsöl, szája habzik)
5. A bejelentő neve és telefonszáma (szükség lehet a bejelentő visszahívására, pl. pontatlan cím esetén!)
6. Várjunk a mentésirányító esetleges kérdéseire (a történtek pontosítása érdekében fontos!), és csak ezután tegyük le a telefonkagylót.